„Idvez légy, kegyelmes Szent László kerály,
Magyarországnak édes oltalma”
Árpád-házi Szent László király a magyar történelem, az egyház, a folklór hagyományosan tisztelt és idealizált alakja. A krónikák elbeszélései, az életét és csodatetteit méltató mondák, legendák, a róla szóló versek, az élete legfontosabb pillanatait megörökítő képzőművészeti alkotások kultikussá emelik személyét. A számos neki vagy róla szóló himnikus és könyörgő népének, Szent László király miséje, verses zsolozsmája pedig bőséges zenei forrásként szolgált, amikor tervbe vettem egy zenével kísért legenda összeállítását.
A darab műfaja a kísérőzenéhez áll a legközelebb. Narrátor által előadott szöveges részek váltakoznak benne zenés tételekkel.
A szöveg alapjául – keretversként – az 1470 körül keletkezett Szent László-ének (Idvez légy, kegyelmes Szent László kerály) szolgál. A történet végigkíséri László király életének főbb eseményeit: születése, testi-lelki erényei, csatája a kun vitézzel, a váci szarvasjelenés, királlyá koronázása, a nevéhez fűződő legendák és csodák (a tordai hasadék, a sziklából fakasztott víz, Szent László pénze mondája) kelnek életre. Idézetek törvényeiből, a Szent Jobb tiszteletéről, László haláláról, majd szentté avatásáról. (A szöveges részek forrásai: a Képes Krónika, a Szent László-legenda, Tompa Mihály verse, Temesvári Pelbárt és Gaál Mózes elbeszélései, az idevágó liturgikus anyag zene nélküli idézetei.) A szöveghez kapcsolódó zenés tételek a gregorián, a középkori himnusz, antifóna, szekvencia, az egyházi népének és zsoltár műfajait vonultatják fel, többnyire hagyományos hangvételben megharmonizálva.
Közreműködik:
a Magyar Örökség-díjas Budapesti Kórus (karigazgató: Uzsaly Bence András),
a NAV Pénzügyőr Zenekar (vezető karmester: Kapi-Horváth Ferenc pü. ezs.)
Kristófi László – orgona
Zelinka Tamás – narrátor
vezényel: Kapi-Horváth Ferenc
